Augusztus 5.

Az órarend szerint ma az érzelmi tudatossággal, az idő-menedzsmenttel és a motiváció fontosságával kellene foglalkoznunk. Ehhez képest a főiskolai neveléstörténetből ismert, a középkorban tevékenykedő Pestalozziról hallgattunk véget nem érő monológot. A csoporttársaim folyamatosan pötyögnek a telefonjukon, én próbálok éber maradni.

Némileg érdekesebb a munkaformákról szóló előadás, de a lengyel kolléganő felpattant, átvette a szót, elmondta a saját gyakorlatát és tapasztalatait. Ebbe többen belefolytunk. Annyiban maradtunk, hogy adott helyzetben nagyon hasznos, rengeteg előkészítést, tudatosságot és munkáltatást igényel. A gyerekek szempontjából megoszlottak a vélemények. A madagaszkári kolléga, aki 16-21 éveseket tanít szakmai tantárgyakra, nem tartotta célravezetőnek.

A csoportalkotás módozatai szintén megosztották a csoportot. Azonos vagy különböző képességek szerint? Barátok? Lusták és szorgalmasak együtt? Legalább megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. Ez volt a kreativitás és a problémamegoldás c. előadás-helyett.

Én érdemben ma engedtem el a képzést, van, aki már kedden.

Délután a városban a szokásos szuveníreket vásároltam meg: hűtőmágnes, képeslap, édesség. A toszkán virágok illatát idéző gyönyörű csomagolású szappanoknak sem tudtam ellenállni. Sokfelé különböző nagyságú Pinocchio babákat árulnak. Miért is?! A mese írója, Carlo Collodi firenzei születésű.